A szeretet túlmutat az anyagi világban megjelenő különbségeinken

Néhány évvel ezelőtt Dóri és családja a Szilvesztert egy balatoni hotelben ünnepelték. Dóri húszas évei végén járó fiatal, energikus, kecskeméti lány. Testvére kislánya, Lincsi, ekkor 4 éves lehetett, örömteli ünneplésnek ígérkezett.

A gálavacsorát a család apraja-nagyja várta, hiszen a tombola egyik nyerhető tétele egy közepes méretű Peppa malac plüssállat volt. Meg is vették a tombola szelvényeket, reménykedve, hogy az áhított Peppa malacot Lincsi fogja nyerni – a kislány ugyanis amióta meglátta a játékot, csak erről tudott beszélni.

Eljött a várva-várt tombolahúzás ideje, kicsivel éjfél előtt. Peppa malac gazdára talált, azonban, hiába vett a család nagy mennyiségű tombolajegyet, hogy a Peppa malac hozzájuk jutási esélyét erősítsék, a sors fintoraként azt nem Lincsi nyerte meg. Egy kisfiúhoz került a plüss, aki nem örült különösebben a játéknak.

Lincsi keserves, vigasztalhatatlan sírásban tört ki. Próbálta nyugtatni az anyukája, az apukája, Dóri is, de semmi sem használt – sem a szép szó, sem a szigor. A kislány még arra sem hagyta abba a sírást, hogy megígérték: másnap vesznek neki helyette valami játékot – a négyévesünk szíve arra a konkrét Peppa malacra vágyott.

Dóriék asztala mögött ült egy férfi: nagydarab, kigyúrt és kopasz. Tetoválásokkal is el volt látva, ráadásul roma származású volt. Kifejezetten kemény, barátságtalan pasi hatását keltette. Szerintem el tudod képzelni a típust.

Azonban mindenki legnagyobb megdöbbenésére ez a férfi, megszakítva a tombola menetét, felállt a 150 fős gálavacsora közepén, a Peppa malacot nyert kisfiúhoz fordult és így szólt:

– Tudom, hogy Te nyerted a malacot. De nézd, ez a kislány előttem milyen nagyon sír azért a malacért. Ezért én most megkérdezem Tőled – és a kisfiú szüleire pillantott, szemével kérte a beleegyezésüket – mit szeretnél cserébe a Peppa malacért?

Bizony, ez a marcona külső, ami félelmet és nem bizalmat ébreszt az emberekben, érző szívet takart. Néha a legkeményebb külsők rejtik a legérzőbb szíveket.

A teremben lévő 150 ember mind hirtelen elcsöndesült – megszeppentek a nem várt helyről jövő kedvességen, ami kimondta azt, amire a szíve mélyén mindenki gondolt.

A kisfiú családja felismerte, hogy a malac a saját fiuknak valóban semmit nem jelent, ezért Lincsinek adták. Lincsi pedig onnantól kezdve el sem engedte a malacot.

Ez történet szép és jó, itt akár be is fejeződhetne – de az élet tovább vitte a roma származású kemény férfi történetét. Ugyanis, hogy, hogy nem, ő nyerte a fődíjat: több főre szóló álomnyaralást valamilyen szigeten.

Érdekes, ugye? 

Ő pedig fogta, és a fődíjat annak a kisfiúnak (és családjának) adta, akik megváltak a Peppa malactól.