Olyan társat válassz, aki társ az életben, halálban, szerelemben és a lélek nemességében.

Ida és Isidor Straus egy idős, ismert házaspár volt, egyike a leggazdagabb embereknek a Titanic első osztályán utazó utasai közül. Miután a hajó nekiütközött a jéghegynek, mindkettőjüknek ajánlottak helyet két külön mentőcsónakban társadalmi státuszuk miatt. A pár évtizedek óta együtt volt, hét gyermeket neveltek fel együtt, egy szép és tartalmas élet alkonyán voltak. Az akkori társadalmi normákról eltérően bensőséges kapcsolat fűzte őket egymáshoz, melyet többször ki is nyilvánítottak – beszámolók szerint például nyilvánosan váltottak csókot is, mely ebben a társadalmi közegben ebben az időben nagyon szokatlan volt. 

Isidor elutasította a neki felajánlott helyet, felismerve azt, hogy a hajón tartózkodtak még nők és gyermekek: „nem. Amíg nem látom, hogy ezen a hajón minden nő és gyerek a mentőcsónakokban van, én magam nem szállok be”- mondta Isidor. Viszont könyörgött a feleségének, Idának, hogy Ida fogadja el a számára felajánlott helyet. De Ida visszautasította, mondván, hogy nem szeretne a férjétől elkülönülni, akkor sem, ha ez a biztos halált jelenti számára: „ahova mész te, oda megyek én is. Ahogy éltünk: együtt, úgy is halunk meg: együtt.”

Mielőtt elsodorta volna őket egy hatalmas hullám, Ida még odaadta drága bundáját a szobalányának, mondván, hogy neki erre már nem lesz szüksége.

(A filmben egyébként ők az az idősebb pár, akik ágyon ölelik egymást várva a biztos halált ahogy a víz emelkedik a kabinjukban.)

Forrás:
https://www.noklapja.hu/aktualis/2025/04/12/titanic-igazi-szerelmesparja/
https://www.titanicbelfast.com/history-of-titanic/titanic-stories/a-love-story-for-the-ages/